2011. augusztus 6., szombat

Soha többet.~

Csókoltam, míg karcsú, izmos dereka bőszülten igyekezett szabadulni karjaimból: akkor rúgott, karmolt és szidott, de ez már nem volt szidás; a szerelem egytagú szavakból álló, fülledt, ősi nyelve volt. A világ legelső szavai. Szidást, könyörgést, biztatást jelentenek. Vágyat és elcsukló örömet. És megint vágyat. És megint örömet. És bánatot.



Bocs. Kimaradt a tegnapi. Túl jól elvoltam.
Gyűlölöm a temetéseket. Ünnepélyesen felöltöztetett bábaként állni a nagyjából 40 fokba körülötted lehangoló emberekkel miközben ős ellenséged szavalja a marhaságait.: A pap. ~
Na mindegy is. 4-kor nyugovóra tértem. Majd 10-kor kelés. Tudni kell. -mondjuk ki nem tudja.- hogy anyám alig nagyobb nálam 1 - 1,5 centivel. Úgyhogy ruhával úgy vagyunk hogy 'közös.' Felülök az ágyban. Elkezdek kutatni a szekrényemben.
- Fehérbe nem megyek az pofátlanság ...
- Tessék.
Adott oda egy fekete trapéz ujjú. (ahw. *-*) inget.  Meg akkor fekete farmert. Átmentem anyunak kávéért. Amíg tusolt és csináltam is neki egy csészével. Kijön vigyorog.
- De ügyes vagy! Ezért talán még plázába is elmegyünk.
- Yes! >w< - Húztam be az öklöm.
Most ez a bevásárlás jól fog jönni. Nagyon szeretem a cípőmet. Koral piros converse. ♥ Nagyon finnyás vagyok cipőből.
- Magas szárú legyen. Utálom a rövidet.
- Fehér. Hogy tudjak rá rajzolni.
- Utálom a Nike-t. Vagyis az ilyen nagyon túl spinézett tolató radaros minden f.szság van rajta cipőt utálom.
- Ha lehet. Torna csuka legyen.

Na mindegy. Előtte temetés. Megérkeztünk Agárdra. Ahol Mariska néni élt. Papa testvére. Először a házhoz mentünk. Tipikus. A társaság 90 %-át nem ismertem de azért vigyorogjak hülyén. tűrjem az idióta megjegyzéseket hogy 'mennyit nőttem.' 'mindjárt leeszed a papád fejéről a kását.' 'milyen cuki kislány vagy.' 
És a leggázabb az hogy ők ismernek. (vagy csak elakarják hitetni velem. KIBORGOK!) és én nem őket ... Na meg az a mértéktelen nyálas puszi. -.- Fúj. grr.gyáá. dooo. oO'
Túléltem. Jó volt látni papát. És hallani a meséit. Meg befutottak időközben Manyiék. Akiknél két hetet nyaraltam. Na meg Evelin és Tamás. őket is jó volt látni. Főleg hogy mindig elkerüljük egymást. De a csaj valahogy .. teljesen elszállt. Nem a régi. Már nem tudok rá felnézni. :\
Tehát. Temetés. Én megmondtam hogy soha többet nem fogok sírni temetésen. Végülis. Marsika nénihez nem álltam közel. Egyszer láttam. Akkoris ici-pici gyerek voltam. A pap meg olyan kib.szott sokáig mondta a szöveget hogy azt hittem összeesek. Majd mikor a temetésnek vége lett papa odajött és nagyon erősen megölelt. Annyira sajnálom őt. A testvért a legnehezebb elveszíteni. Majd ahogy ölelt és felnéztem. Sírt. Meg anya is. Én meg elérzékenyültem. Azonnal elengedtem. Mert énis kikönnyeztem. Húgicám még nem kezdett sírdogálni mondom tűnjünk innen. szerencsére csak két csepp könny volt. Gyorsan elmúlt. Tartottam magam még egy darabig mert másoknak nem ment ilyen könnyen.

Beszélgettünk még egy kicsit. Szerencsére a hangulat kezdett oldódni. Visszamentünk és kajáltunk. Ezután úgy döntöttünk hogy induljunk. Lehetett már 4 óra. Evelinék is megkértek minket hogy vigyük el őket Fehérvárig. Pont útba esett. Alig fél óra volt oda az út. Az alatt jót beszélgettünk. Őket letettük az állomáson. Mi meg go pláza. Megcéloztunk egy cipő boltot. Ahol a conversemet vettük.

Az összes fehér magas szárú converse kifogyott. Azt hittem odahalok. :| Édes anyjukat. Jó. Akkor nézzünk mást. Majd megakadt a szemem egy Nike cipőn. Nem volt magas szárú. És nagyon tornacsuka beütése sem volt. De valami megfogott benne. úgyhogy megvettük.Ahw. Egész jó. *-* De a conversem nem dobom ki. >.< ♥
Még nézelődtünk Fehérváron. mást nem vettünk. Aztán kimentünk a plázából eszembe jutott hogy van egy 10-esem.XD papa a kezembe nyomta. azaz őrült drága. ♥ Na mondom mindegy. pedig kéne sok karkötő meg nyaklánc a dekora lolihoz. :| Meg valami jókis ruha. Úgyhogy az útba eső turkálóba benéztünk ahol vettem egy nagyon cuki sárga alapon feket csillagos pólót. *_____*
Nyááá. Szeretjük. Aztán hazajöttünk végre. Este pedig. Hm. Felvett Krumpli. *-* Remi haverja akire féltékeny voltam kicsit.xD Mivel mint kiderült neki akarta adni Daisukét ...
khm...
Owaka...
Beszélgetni fogunk. =_=
Ő CSAKIS AZ ENYÉM!
És aki kezet emel rá ... Eltöröm a karját. feldugom az orrán keresztül a fejébe és kihúzatom az agyát VILÁGOS ?!
Danke. =w=
De am nagyon bírom. Jól elbeszélgettünk.xD ezért maradt abba a blog írás is. :p na mindegy. Nem tudom mit várok a mától. Sztem unatkozás lesz  a vége.xd

Van ez így. Képet? ^^








Hát ennyi. ^^ Ja és. Batárkácskának üzenem hogy elég stílustalanságra vall lopni más szokását. ;))  'k.rva' ugye? Ponttal pótolni a káromkodást. LoL. Te se vagy túl egyedi aranyom. ;D

Chu By ~ Sayu.!♥

xoxoxo.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése